Minden
ízében Frenák

Fidelio
2014.03.24.

Erő és
erőszak, a diszharmóniában megfogalmazódó
harmónia, állatiasult emberi tudat és
emberiesült ösztönvilág, végtelen
naturalizmus és kendőzetlen önirónia - Frenák
ma is az, ami 15 éve volt: a tökéletes
ellentmondás, a soha fel nem oldott provokáció,
a polpularitás és a mögötte átsejlő
szkepticizmus, a felfuvalkodottság és az alázat,
tragédia és a humor. A darab, amiről bármi
elmondható, és annak az ellenkezője is: Tricks
&Tracks. KRITIKA

Aki látott
valaha egy Frenák-darabot, az mindet látta - ha ez a
darab a Tricks&Tracks. Vagy a második része, a most
bemutatott, jubileumi Tricks&Tracks 2. Tizenöt éve
ezzel a darabbal mutatkozott be a Franciaországban az akkor
már tíz éve működő Frenák
Pál Társulat. Új mozgásnyelv volt ez
akkor - új energia a Trafó életében.
Azóta megszokni nem, csak megszeretni vagy meggyűlölni
lehetett ezt a stílust, ezt a kifejezésmódot,
ezt a látomást. A látomást, aminek minden
kis epizódja tökéletesen értelmetlen és
felesleges, de egyetlen epizódja sem feledhető; ami
kérlelhetetlenül rámutat a lényegre, a
tökéletes értelmetlenségre és
feleslegességre. Amit nagyvonalúan akár
szabadságnak is nevezhetünk.

Hét
táncos, három nő és négy férfi,
s a darab egy pontján maga a mester tárulkozik fel
testében és lelkében kivetkőzve. Küzd
és kínlódik a túlnőiesített
nő, a férfiba bújtatott, motorosnak álcázott
nő, a lemeztelenített nő, a festett testű
férfi, a zakóba rejtett férfi, a szoborrá
maszkírozott férfi. Küzdenek és kínlódnak
önmagukkal, egymással, a jelmezükkel, a kötéllel
talajon és levegőben. Szeretkeznek, ölnek és
magányosak. Felismerhetővé pedig csak akkor
válnak, mikor megszabadulnak a maskarájuktól,
amitől megszabadulni lehetetlenség. Hiszen az egész
világ egy divatbemutató - a néző sem akar
mást, csak azt látni, ami látható, az
ember sem akar mást, csak arról beszélni, ami
megmutatható. Frenák kritikája mindig ül -
és mindig megrázó.

A tér,
amiben a hét táncos életre, egészen
pontosan új és új életekre kel, látszólag
steril, hófehér. Megírható, újraírható,
folyamatosan értelmezhető. Néha bordélyház,
máskor inkább egy kis földalatti üregnek
tetszik, ahol férgek nyújtóznak, de
hófehérségében éppúgy
templom is, melynek egy kis mellékoltáraként
felbukkan a mester, kőszobor-formájában.

A Tricks&Tracks
második része megtartotta a leghíresebb
jeleneteket, például a plafonról fejjel lefelé
belógatott, fékevesztetten pörgő nő
alakját, feltűnnek azok a karakterek, akik nélkül
nem képzelhető el egy Frenák-darab, megidéződnek
duettek, erős emlékeket ébreszt a kifutón
mesterkélt mozdulatokkal haladó, élő
próbababák jelenete is.

A kezdő
képben egy vörös ruhás nő áll a
színpadon, dacolva az ártatlan fehérrel,
haragjában forrva. Erősen lüktető, elektronikus
zene szól, ami mintha egy artikulátlan dialógusban
lenne a táncossal, ereje és dinamikája nem
csillapodik egy percre sem. Feszültté tesz, eltávolít
a világtól. Ahogy a süketség, a vakság,
a némaság távolít el a többi
embertől, a megértéstől. Mintha valami
zenéből, zajból szőtt vattával tömnék
tele a kedves néző száját, fülét.
Marad a szem, mindaz, ami a látáson keresztül
felfogható. A vörös ruhás nőre
valahonnan valami fröccsen, összepiszkolva a fehér
falat és a nő testét. Sár? Vér?
Bármi lehet. A támadó jeleket fest - ezek a
jelek pedig elkísérik a nézőt a darab
végéig. Jelek a meztelen testen, jelek a vásznon,
jelek, melyek összetartják az egymás után
„vágott" jeleneteket. Megmarad az energia, az
ösztön, a düh és a szexuális vágy,
csak a sztorik és a szereplők cserélődnek -
éppen úgy, mint tizenöt évvel ezelőtt.

Az egész
darab végtelenül ismerős, számtalanszor
látott és megélt. Mezítelenül és
a kontúrok elhomályosítása nélkül
fizikai és szexuális. Frenák most sem fél
megmutatni, mennyire fontos számára az esztétikum,
a szexualitás, a pőre test gyönyörűsége
és gyönyöre. Kegyetlen álláspont ez,
amivel visszatért - ha egyáltalán elmaradt az
elmúlt években - a „kegyetlen tánc",
a nyelv, amit a francia-magyar koreográfus használ. A
Tricks&Tracks2. olyan világot teremt, amiben senki sem
akar élni. A Tricks&Tracks2. olyan világot teremt,
amiben mindenkinek élnie kell. Ha észreveszi.

Forrás:
https://fidelio.hu/tanc/minden-izeben-frenak-43360.html