A Frenák-koefficiens

 

Varga Mátyás @ Tánckritika

2010.03.15.

 

Varga Sándor Márton jegyzete egy táncművészeti monográfia ürügyén

 

Neked mennyi a Frenák-koefficiensed?
Nekem úgy 6-6,5. A maximális 10-ből.
Elmondom, hogyan számold ki, ha meg akarod tudni, jutottál-e eddig valamire az életben.

Segít a számolásban, ha olvasod közben a mélyinterjút Frenák Pállal, a műelemzéseket az 1992-es Tértől a 2008-as InTimE-ig, ha nézed a próbák, az előadások megállított pillanatait idéző képeket (Péter Márta: Frenak. Kortárs Táncért és Jelölő Színházért Alapítvány, 2009).

 

Első ●

Egy frenák körülbelül annyi, hogy megszületsz. Ennyit általában sokan teljesíteni szoktak, szóval, aki kezdi gyűjteni a pontjait, annak vélhetően a Frenák-koefficiense legalább egy (1).

Ám világra jönni nem annyira könnyű, mint első ránézésre látszik. Mivel a művész siketnéma szülők gyereke, utólag érdemes eltűnődni, hogy adott körülmények között a felelősség kérdése másképpen vetődik föl, mint ugyanazon körülmények hiányában. Persze honnan is sejtheti egy szerelmes éjszakán (netán más napszakban) egy nő és egy férfi, kinek a világrahozatalát alapozzák meg? Ahogyan történt úgy kb. kilenc hónappal 1957. május 4. előtt. Amikor is Frenák Pál született.

Anélkül, hogy akarnád, meghatároz téged, milyen családba érkezel.

 

Második ●

További pontot szerezhetsz (az összesen már 2 frenákot tesz ki), ha veszed neveltetésed rögös útjának akadályait. Lehetőleg kora ifjúságodtól fogva. Vegyük például azt a gyereket – mint esetünkben a hatéves Palikát –, aki félárván marad, és intézetbe kerül. Hét évre. Családi tragédia után intézetben élni? Neveletlenek és jól neveltek gyerektársadalmában? Az persze lehet szerencse is. Frenák ritkán beszél azokról a meghatározó élményekről, de azért senki ne képzelje az ottani állapotokat Copperfield Dávid-i mélységekbe: a 20. század dereka hozott némi szociális érzékenységet. Jó pedagógusok is fölbukkanhatnak bárhol. Bár azon elgondolkozik az olvasó, amikor az életrajz – és a munkásság – avatott kutatója arra utal, hogy „volt idő, mikor nem adatott más öröm neki, csak saját teste. Mikor a nyomasztó intézeti éjszakákban, a folyosói tükör előtt tette magát magának.”

Ilyesmiért pont jár.

 

Harmadik ●

A harmadik frenákjáért mindenkinek magának kell megküzdenie. Szívós munka kell hozzá. Pontszámításunk névadója tizenhárom éves korától tanult balettet, néptáncot, modern táncot. Tudjuk, mit jelent az ilyesmi: gyakorlás virradatkor és gyakorlás alkonyatkor. Miközben úgy kell enned, úgy kell aludnod, hogy másnap újra be akarj menni a próbaterembe. Fokozatosan a munkaeszközöddé válnak a csontjaid, az ízületeid, az inaid, az izmaid.

Ha megtanultad kívülről nézni magad, begyűjtheted a harmadik pontodat.

 

Negyedik ●

A negyedik a bátorságért jár. Ha például a húszas éveid derekán – olyan családi-társadalmi háttérrel, amilyennel, és olyan képességekkel, amilyenekkel – összecsomagolod a szükséges útravalókat szorgalmadtól céltudatosságodig, és mint valaha a céhlegények, nyakadba veszed a világot. Valahol agyad rejtett zugában persze avval a ki nem mondott szándékkal, hogy egyszer majd hazatalálnál (ld. Pilinszky János: Hitünk titkairól).

Kell az ilyesmihez megfelelő aktuáltörténelmi háttér. A nyolcvanas évek elejének Magyarországáról már ki lehetett indulni.

„Tapogatózom. Mintha bezártam volna magamat, mintha valamilyen redukált létben szoronganék.” Jelen időben beszél a múltról Frenák Pál, mert az idősíkok egy idő után egybeolvadnak, mint a táncban.

Némi megszorítással kijelenthetjük: nem kizárólag rajtad múlik, eljutsz-e egy gyönge közepes Frenák-koefficiensig (4).

 

Ötödik ●

Öt (5) ponttal akkor büszkélkedhetsz, ha képes vagy önmagad köré közösséget szervezni, mint tette azt Frenák Pál Párizsban 1989-ben. Amikor társulatot alapított, Magyarország a rendszerváltásnak nevezett társadalmi jelenség lázában égett. Budapesten baráti társaságok szerveződtek pártokká, amíg a francia fővárosban együttesekből születtek barátságok.

Ha valamit hiányolok Péter Márta monográfiájából, akkor azt, hogy keveset tudok meg – messze nem pletykákra gondolok, a táncosoké nem celebvilág – annak az embernek az emberi kapcsolatairól, aki egyébről sem beszél, mint a magunk szűkebb-tágabb viszonylatairól (ld. legszembetűnőbben a Fiúkat vagy Csajokat 2004-ből).

 

Hatodik ●

Ha hazatalálsz.

 

Hetedik ●

Ha eljutsz odáig a mesterségedben, hogy miközben műveled, tanítod is, besöpörheted a hetedik frenákodat.

Most kellene elmondani, mit jelent tanárnak lenni. Amikor – a látszat ellenére ez nem szigorúan életkor függvénye – már annyi tapasztalatod gyűlik össze, hogy túlcsordul belőled. „Jelenleg az építészeti főiskolán van vagy nyolcvan tanítványom, akiknek három-négyhavonta tartok egy-egy kurzust. De nemcsak ezek a gyakorlati dolgok lényegesek, hanem a gondolkodásmód, az egésznek a filozófiai, kultúrpolitikai, szociológiai háttere”, nyilatkozta nemrégen Frenák Pál (Ha kell, a krokodil bőrébe is belebújok – Tánckritika.hu, 2010. január 8.)

Hét (7) pont fölött már minden ajándék.

 

Nyolcadik ●

Mert nem kizárt, hogy valakinek nyolc (8) legyen a Frenák-koefficiense! Ha több vagy annál, aminek első ránézésre látszol: ha rájössz, hogy amit csinálsz, az másoknak segíthet. A tánc – azon túl, hogy általa kordában tartod a testedet – rendbe hozhat lelkeket is.

Megint az autentikus forrás. „Más a feladat, amikor pszichésen kissé zavart, túlérzékeny, frusztrált fiatalokkal dolgozom, ám általában elég hamar kiderül, merre tudok velük elindulni”, jegyzi meg Frenák Pál Péter Mártának.

Magyarul, franciául beszél. De kommunikál két, világok fölötti nyelven is: az egyik a testbeszéd. A másik a jelbeszéd.

Ha felelős vagy másokért, megszerezheted a nyolcadik pontodat.

 

Kilencedik ●

Hogy határod a csillagos ég legyen, ahhoz szerencse kell.

Hogy mindazt, amit nem mondhatsz el senkinek, végre elmondhasd mindenkinek. A Frenák Pál Társulatnak megadatott a világjárás.

Turnék napkeleten, napnyugaton. „Minden országot bejártam, minden messze tartományt, s aki álmaimban él, a dicsőt, az égi szépet semmi földön nem találtam”, szögezi le Vörösmarty Csongora.

Az persze nem olvasható ki egy mindössze kétszáz oldalas könyvből, hogy az, akiről szól, megtalálta-e.

 

Tizedik ●

A tizedik pont keveseknek adatik meg. A tizedik frenák a művekért jár.

Dolgozol, ismered a félházas előadások, de a teltházasak hangulatát is, zúg a vastaps, máskor értetlen arccal állnak a dolgaid előtt, díjakat kapsz, ledorongoló és lehengerlő kritikákat. Olykor-olykor egy-egy megerősítő mondatot.

„Frenák stílusa felszabadító áramokat indított minden irányban, bizonyos értelemben mintát adott, amelynek visszarezgő jeleivel találkozni a másoktól születő opusok szellemiségében, koreográfiai, zenei és vizuális megoldásaiban is”, írja Péter Márta.

Semmi baj, ha nem minden elfogultság nélkül teszi.

Értékelés 1-től 10-ig
Sokan értékeljük nagyra Frenák Pált.
Egyedülálló jelenség, akire nem lehet azt mondani, hogy sok kéne belőle.
Minderre Péter Márta rendkívül szerteágazó irányokba vivő, Frenak című monográfiájának olvasása közben jutottam.
Meg arra, hogy ha 6-6,5 a Frenák-koefficiensem, az nem is olyan rossz.
Neked mennyi?

2010. március 15.

 

Frenak

Írta és szerkesztette: Péter Márta. Fordította: Gálla Nóra. Fotók: Kádár Kata, Kirschner Anna, Koncz Zsuzsa, Kővágó Nagy Imre, Lékó Tamás, Nehéz Andrea, Peti Péter, Puskel Zsolt, Szabó Dorottya, Sándor Kata, Szögi László.
Dizájn, typo: Babos Bertalan, Benes Mátyás, Merk Ákos.
Kiadta a Kortárs Táncért és Jelölő Színházért Alapítvány 2009-ben.

 

Forrás: https://hvg.hu/kultura/20100111_frenak_pal_kortars_tanc_monografia