Frenák
jelei
Molnár
Gál Péter @ nol.hu
2010. január
Frenák
Pál húsz éve meghökkent műveivel
Párizsban, majd évtizede a Trafóban. Hazai
munkásságát ünnepli együttesével:
a Művészetek Palotájában bemutatott Seven
című hatvan perces művel és egy Frenákról
készült interjúkötettel.
Frenák
Pál húsz éve meghökkent műveivel
Párizsban, majd évtizede a Trafóban. Hazai
munkásságát ünnepli együttesével
közönsége. Új műve a Művészetek
Palotájában bemutatott Seven című hatvan
perces mű és a Trafóban bemutatott könyvészetileg
gondos szépségű, Péter Mártával
folytatott mélyinterjú megjelenése. A könyv
címe: Frenak. Kiadta a Kortárs Táncért és
Jelelő Színházért Alapítvány.
Péter
Márta és a beszélgetések alanya
szerencsés találkozás. Péter érti,
miről kell beszéltetni Frenákot, és Frenák
tudja, miként kell mélyet jelentően kitérni
a kérdések elől. Ismerik egymás nyelvét.
Értik egymást. Nincs fölösleges szépelgés
a könyvben. Sem henye intimitások. Szakszerű.
Szűkszavú bőbeszédűsége ellenére.
Frenák
Pál apanyelve magyar. Anyanyelve a jelbeszéd.
Megtanulta megérteni és megértetni magát
nyelvjeleléssel. Hozzásegítette táncosként
és táncalkotóként, hogy a mozdulatok,a
gesztusok,a térbeliség nem esztétikai szerepűek,
hanem emberi közlésre alkalmas, szigorú szabályok
szerinti rendszert alkotnak. Frenák színpadi művei
következésképp nem táncosan locsogók,
sem szépészetileg túlbeszéltek. Tömör
kifejezések. Világosan olvasható gondolati és
érzelmi mozdulat-mondatok. Frenák koreográfiáihoz
ugyanúgy szükségtelen tolmács, akár
egy Shakespeare-tragédiához. Figyelemre van szükség.
És beleérzős képességre.
Frenák
mozdulati szövegei szabatosan olvashatóak a nézőtérről,
akárha Aiszkhüloszt olvasna a befogadó (feltéve,
hogy tud olvasni). Jubileumi produkciója, a Seven, világosan
fogalmazza meg a sötét ösztönök működését,
az önkínzó kereséseket.
A
„Seven című darabban a koreográfus az
expatriotizmus kérdését veti fel, az egyén
saját kultúrájából való
kiszakadásának és idegen közegbe való
beilleszkedésének kérdését. Azt
vizsgálja, szükségszerű-e az individuum és
a nemzeti identitás újraértelmezése, és
megvalósítható-e valaha az átalakulás.
Az elszakadás és az integráció egyfajta
absztrakt, korporális átváltozásként
jelenik meg. A koreográfia azt a konkrétumoktól
elvonatkoztató mozgást fejleszti tovább, amely
az egész háromdimenziós teret „betáncolandó",
egyszerű szcenográfiai áthelyezésekkel
módosítható térgeometriának
tekinti' - mondja a társulat honlapján a félremagyarázó
szöveg.
Nézve
az elragadó művet, semmi hasonló nem jutott
eszembe. Szerencsére.
Hóviharban
roppant sötét tömeget vonszol magával egy
ember, két ember, három ember... elbuknak,
nekifeszülnek újra az előrehaladásnak és
a teher cipelésének. Hatalmas gumiabroncs a terhük.
De lehet Sziszüphosz sziklája is. Meddő teher.
Kegyetlen ítélet teljesítése. Az
abroncsok mentőcsónakká, kútkávává
válna, akármire gondolhat a néző, szabad a
képzelet. Meztelen testek kapaszkodnak a perembe, egymásba.
Igyekeznek egymást elszakítani egymástól.
Szakadatlan a harc társra találni a katasztrofális
létben. Vagy megküzdeni a vetélytárssal.
Gilles Gauvin zenéje szélvihar, a föld mélyének
magmatikus mordulása, kísérteties konkrét
zene, vagy talán nem is muzsika szól, csupán a
táncosok szívverését halljuk. (Hang:
Hajas Attila akusztikai bűvészmutatványa.) Marton
János sebészoperatőr éles biztonságával
világít. Képes akár egy
négyzetcentimétert is fölszikráztatni a
sötétben hagyott térben.
Szabó
Gergő elhordott köpönyegei alatt érvényesülnek
a mezítelen testek. A színesbe váltó
finálé ultimó két színt váltogató
köpenyei, kalapjai, sáljai és reverjei vidám
optimizmust sugároznak minden előzmény nélkül.
Boldog színházi vég a gyötrődő
életért küzdés kincstári befejezése.
Fekete
Zoltán, Holoda Péter, Jantner Emese, Kolozsi Viktória,
Frenák Pál, Major László, Nelson Reguera
Perez fölényesen tudják testük súlypontjait,
tévedhetetlenül ismerik a teret és az egymástól
való távolságot. Könnyed eleganciával
küzdik végig gyönyörűséget termő
harcukat.